Más profilú területfejlesztésre van szüksége a főváros térségének és a többi régiónak - mondta Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter pénteken Budapesten, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2022 című rendezvényén.
Veszélyben a közös német-magyar gazdasági sikertörténet - jelentette ki a német gazdaság kelet-európai piacokon tevékenykedő szereplőit összefogó érdekképviselet (Ost-Auschuss der Deutschen Wirtschaft) vezetője hétfőn Berlinben egy német-magyar gazdasági fórumon, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök látogatása alkalmából rendeztek.
Az év második fele erős visszaesést hoz a magyar gazdaságban - amennyiben a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében közzétett előrejelzése megvalósul.
Az ukrajnai háború ellenére az idén a korábban vártnál gyorsabb, jövőre azonban az eddig valószínűsítettnél számottevően lassabb gazdasági növekedés várható az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tevékenységi területén - áll a pénzintézet szerdán Londonban bemutatott, felülvizsgált térségi előrejelzésében. Az EBRD kiemelte: a működési területéhez tartozó gazdaságokban a tizenkét havi infláció júliusban átlagosan 16,5 százalék volt; ez 1998 óta nem mért ütem. A bank a magyar gazdaságban az idén 5 százalékos, jövőre 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számol, tehát a 2023-ra szóló magyar GDP-növekedési előrejelzését 2 százalékponttal visszavette.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége június 27. és július 5. között Magyarországon tartózkodott– erősítette meg a Szabad Európa információit a szervezet. Kiemelték, a júliusi találkozón „gazdasági fejleményekről” beszélgettek a magyar hatóságokkal, vagyis az nem a szokványos évenkénti megbeszélés része volt, erre ugyanis csak 2022 végén kerül sor a valutaalappal.
Egész Európa recesszió előtt áll, ami alól Magyarország sem tudja kivonni magát, de ezt tompítani kell – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a rendszerváltás sokkjához hasonlítja a jelenlegi helyzetet. A kamara célja az, hogy minél kisebb legyen a recesszió mértéke, ezért az iparvállalatok, és a termelőkapacitások megmentésére van most szükség. Az MKIK elnöke a GVI előzetes felmérései alapján ismertette, hogy a vállalatok pesszimistává váltak a kilátások kapcsán. Ami az állam helyzetét illeti, ha nem érkeznek meg az EU-források, akkor Magyarországnak devizakötvényeket kell kibocsátania. Úgy véli, óvatos, ugyanakkor előretekintő költségvetési politikát kell folytatni ebben az időszakban, ráadásul a büdzsének nincs akkora mozgástere, hogy kiterjedt munkahelyvédelmi programokat jelentsen be. Parragh László szerint az energiaárak sokkja miatt elkerülhetetlen a munkanélküliség növekedése.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Info Rádió Aréna című műsorának adott interjút, ahol az aktuális gazdasági kérdésekről esett szó. Nagy elmondta: a magyar gazdaság növekedése jelentősen lassulni fog, de nem lesz recesszió. Az ársapkák fenntartása egyre drágább, ezért ezeket előbb-utóbb ki kell vezetni. A szankciós politikával fel kell hagyni, mert ez okozza az energiaárak emelkedését - véli a miniszter. Az infláció 15-16%-on, novemberben érhet a csúcsára. A kormány a Vodafone Magyarország megvétele után nem tett le további cégek vásárlásáról.
Az energiaárak tavaly kezdődött megugrása idén nyáron új lendületet vett, mára az áram és gáz tízszer annyiba kerül a piacon, mint a koronavírus-válság végén. Az újabb árhullám – amennyiben hosszan kitart – egészen más pályára helyezi Európa gazdaságait, köztük a magyart is. A horror magas árakhoz alkalmazkodásban egyre fontosabb szerepe lesz a drasztikus energiakereslet-csökkentésnek, ami viszont reálgazdasági oldalról nézve súlyos recessziót jelent.
A második negyedévben 6,5%-kal nőtt a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest a KSH előzetes adatai alapján, amire az első negyedéves 8,2%-os bővülés után lassult a növekedés. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok 6,1%-os bővülésre számítottak, így az adat pozitív meglepetést jelent. Negyedéves alapon 1,1%-kal nőtt a GDP, ami szintén kedvező teljesítményről árulkodik. Az év második felében éves alapon a mostaninál lassabb növekedés várható, a nagy kérdés pedig az, hogy negyedéves alapon elfogy-e a lendület, és recesszióba csúszik-e a magyar gazdaság. A növekedést övező kockázatok (magas hazai infláció, emelkedő áram- és gázár, a hitelezés megtorpanása, európai gázválság) alapján nem lenne meglepő a visszaesés.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. A mai műsorban arra keressük a választ: mégis mi történik éppen Magyarországon? Műsorunk első részében arról volt szó, hogy ha csak az idei évet nézzük, akkor egymásnak jelentősen ellentmondó hatások érték a magyar gazdaságot, most viszont eljött az ébredés pillanata. A témával kapcsolatban Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója volt a Checklist vendége. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy Magyarország közelebb léphetett a recesszióhoz azokkal a megszorító intézkedésekkel, melyeket a kormány az elmúlt időszakban jelentett be. Pedig lehetett volna másképp is csinálni, csak épp a hazai gazdaságpolitikára az elmúlt időszakban a legnagyobb hatást nem éppen a gazdasági racionalitás gyakorolta. A témával kapcsolatban Hornyák József, lapunk Makro rovatának elemzője volt a vendégünk.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének hétfői adása. A mai műsor első részében azzal az elemzéssel foglalkoztunk, melyet az ING Bank a napokban tett közzé a magyar gazdaság főbb folyamatairól, valamint a 2022-es és 2023-as kilátásokról. Az anyaggal kapcsolatban Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza volt a vendégünk, aki arról is beszélt a Checklistben, hogy milyen esetekben és mikor lehet még 360-370 forint az euró. Adásunk második részében arról volt szó, hogy hétvégén elesett Liszicsanszk, amivel fontos céljukhoz juthattak közelebb az oroszok Ukrajnában. Igaz, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök más területeken zajló ellentámadásokról beszélt, a fejlemények alapján könnyen úgy tűnhet, országa egyre nehezebb helyzetben van. A témával kapcsolatban Huszák Dániel, lapunk Globál rovatának vezető elemzője volt a Checklist vendége.
Hamarosan meghallgatható lesz a Portfolio Checklist hétfői adása. Mai műsorunkban Virovácz Pétert, az ING Bank vezető közgazdászát kérdezzük majd a magyar gazdaság első félévéről, valamint a 2022-es és 2023-as kilátásokról. Emellett az adásban vendégünk lesz még Huszák Dániel, lapunk Globál rovatának vezető elemzője, akit az ukrajnai háború legfrissebb fejleményeiről kérdezünk majd.
Az első negyedévben folytatódott a magyar gazdaság külső egyensúlyának lendületes romlása. A jegybank és az OTP elemzői egyaránt a folyó fizetési mérleg jelentős hiányára számítanak az idén.
Magyarország a leginkább elfogadott fejlettségi mutató, az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján a 27 tagú Európai Unió 20. legfejlettebb országa volt 2021-ben - derül ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből. Az elmúlt két évtizedben a kelet-közép-európai régió egyértelműen felzárkózási pályán volt, a nyugat-európai országokhoz képest mért lemaradásunk csökkent.
"Ideiglenesek és célzottak" a Magyarországon kivetett különadók - jelezte Nagy Márton a Reutersnek. A gazdaságfejlesztési miniszter közleménye szerint a tőkepiaci mozgások nem tükrözik a magyar gazdaság stabil állapotát és azt, hogy az intézkedések további javítják a helyzetét.
Bivalyerős volt a magyar gazdaság az idei első negyedévben a KSH friss adatai alapján. A tavalyi negyedik negyedévhez képest 2,1%-kal nőtt a GDP, ami kedvező teljesítménynek számít. A növekedést nagyban támogatta a szolgáltatószektor, de segített az ipari termelés is. A GDP 8,2%-kal nőtt (nyers adatok alapján) az előző év azonos időszakához képest, ami pozitív meglepetést jelent, a Portfolio által megkérdezett közgazdászok 7,4%-os bővülésre számítottak. A következő hónapokban a háború hatásai, az egyszeri növekedéstámogató tényezők kifutása, illetve a költségvetés kedvezőtlen helyezte azonban már rontják a kilátásokat.
Tegnap részletesen is beszámoltunk róla, hogy miután a péntek délelőtti uniós tagállami nagyköveti ülésen nem született megállapodás a módosított uniós olajembargó ügyében, pénteken délután is tárgyalás zajlott az Európai Bizottság és a magyar kormány között az ügyben. A Reuters egyik forrása azt prognosztizálta, hogy hétvégére várják az áttörést az ügyben, és egy szombati, azaz mai lehetséges tárgyalás után elképzelhető, hogy vasárnapra megszületik valamilyen alku. A tárgyalásról egyelőre nincsenek hírek, Szijjártó Péter azonban közösségi oldalán közölte ma délután, hogy "A magyar kormány álláspontja nem változott".
A GKI konjunktúraindexe áprilisban 2019 tavaszi, vagyis jóval Covid-válság előtti szintjére ugrott. Ezt a szintet a válság óta csak egyetlen hónapban, 2021 októberében sikerült megközelítenie. A felmérés szerint minden ágazat és a fogyasztók várakozása is jelentősen javult. Áprilisban az Ukrajna elleni orosz támadást követő aggodalmakra már szinte csak a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatos, csökkenő, de még mindig nagy pesszimizmus emlékeztet.
Az orosz-ukrán háború kitörése – csak úgy, mint két éve a koronavírus-járvány kitörése és globális elterjedése – alapjaiban írhatja át az eddigi forgatókönyveket. Még indokoltnak tűnik a feltételes mód használata, hiszen meglehetősen keveset lehet tudni a fegyveres konfliktus pontosabb időbeli elnyúlásáról, a hétről-hétre bővülő szankciók köréről, valamint az esetlegesen fennmaradó kereskedelmi korlátokról és ezekkel együtt a gazdasági kihatásokról. Nagyjából napról-napra változnak az előrejelzések, egyelőre a sivatagban számolgatjuk a homokszemeket. Hazánk adottságai, a földrajzi közelség és a gazdasági relációk révén közvetlen és közvetett módon érintenek minket a kihatások, melyek közül az inflatorikus és a reálgazdasági csatornákat veszem górcső alá.